Gyógyító Babaúszás 3 éves korig!

A babaúszás nemcsak az egészséges babák szervezetére van jótékony hatással, hanem hihetetlen javulást érhetünk el vele bizonyos betegségeknél.

Az úszással 2 fontos célunk van:

1. különbözõ betegségek kialakulásának megelõzése
2. A már meglévõ betegségek, deformitások enyhítése, kezelése, további romlásuk megelõzése.

A víz jótékony hatása ma már sehol sem vitatott, a babaúszás rehabilitációs, terápiás alkalmazása pedig egyre elismertebb.

Mivel a legtöbb betegség születést követõen viszonylag korán diagnosztizálható nem érdemes kivárni a baba 3 hónapos korát ahhoz, hogy elkezdhetõ legyen a hidroterápia, ugyanis a kádúszás keretein belül 3-4 hetes kortól el lehet kezdeni az otthoni vízi mozgásfejlesztést!

Kádúszás hiányában a csoportos foglalkozások megkezdése elõtt ajánlott 1-2 egyéni óra kérése, hogy az oktatóval a betegség átbeszélése után a család elsajátíthassa azokat a specifikus fogásokat, gyakorlatokat, mely a babára kimondottan fejlesztõen hat.

A foglalkozások elõtt orvosi igazolás kérése kötelezõ, melyen a baba betegsége pontosan meg van nevezve, hogy az oktató-gyógytornász felkészülhessen a babával való foglalkozásra!
Orvosi igazolás, javallat (esetleg gyógytornász ajánlása) hiányában a foglalkozásokat nem lehet kedvezményesen igénybe venni!

A kádúszás idõtartama: 30-40 perc
Egyéni és csoportos foglalkozások idõtartama: 60 perc, mialatt a babának úszópelenkát és fürdõnadrágot kell viselnie!

Árak:
- kádúszás: 3000 Ft/alkalom Szegeden, szeged határain kívül + 45 Ft/km
- egyéni medencés foglalkozás:4500 Ft/alkalom + belépõjegyek
(Szeged határain kívül történõ egyéni foglalkozás során + 45 Ft/km a felár)
- csoportos babaúszás: 2500 Ft/alkalom
8000 Ft/4 alkalmas bérlet

Magánegészségpénztári elszámolási lehetõség!

Információ és idõpont kérése:

Terhes Beáta +36-30/637-6533-as telefonszámon vagy info@vizimano.hu e-mail címen
(gyógytornász, babaúszás foglalkozás vezetõ)

TB támogatással egyenlõre nem lehet igénybe venni a gyógyúszást, de törekszünk a pénztárral mihamarabb szerzõdést kötni, hogy ezzel is segítsük a szülõket!

Megpróbálom a teljesség igénye nélül összeszedni azokat a betegségeket ahol a babaúszás önálló vagy kiegészítõ terápiaként szolgál.

ORTOPÉDIA, TRAUMATOLÓGIA

MELLKASDEFORMITÁS:

A mellkas deformitások általában veleszületett megbetegedések. A mellkas kisgyermekeknél kétféleképpen deformálódhat.
Egyik esetben az elöl levõ szegycsont (amihez a bordák kapcsolódnak- és csecsemõkorban ez még puha is) besüpped.
Ez az ún. pectus excavatus (tölcsérmellkas). A másik esetben a szegycsont elõemelkedik, ez a pectus carinatum (tyúkmellkas)
A deformitás fokától függõ mértékben a mellkasi szervek mûködése is károsodhat, melyet a terhelhetõségnél figyelembe kell venni.

Ezen deformitások közül a tölcsérmellkas esetén önálló terápiaként alkalmazható a babaúszás, melynek következtében a deformitás mértékétõl függ a javulás, de enyhébb esetben az teljesen megszüntethetõ.

SKOLIOZIS (gerincferdülés):

A gerinc fiziológiás görbületeinek kialakulásában az elsõ 3 évben történik:

• 3. hónap: fej emelése›nyaki lordosis (elõre görbület) alakul ki
• 5. hónap: felülés›háti kyphosis (hátrafele görbület) alakul ki
• 12. hónap: felállás› ágyéki lordosis/derék görbülete alakul ki
• 18-24. hónap: keresztcsonti kyphosis›kialakul a gerinc görbület a kettõs „S” alak

Ezen idõszakokban a csecsemõ nem megfelelõ fektetése, túl korai ültetése vagy állítás eredményezheti a normálistól eltérõ gerinc görbületek kialakulását,
melyek az évek elõrehaladtával fokozatos és súlyosbodó problémákat eredményeznek. Ezen problémák elkerülése érdekében fontos a gerinc fiziológiás görbületeinek visszaállítása,
és így a helyes testtartás kialakítás és megtartása. Ezt elsõsorban hátizom erõsítéssel lehet elérni, melyre a babaúszás a legmegfelelõbb mozgásforma ezen idõszakban.

A gerinc normálistól eltérõ fejlõdését okozhatják csigolya fejlõdési rendellenességek is, melyek a születést követõen kiderülnek és orvosi kezelést igényelnek.

FERDENYAK (Torticollis)

A veleszületett ferdenyak kétféle módon keletkezhet:
• Méhen belüli állapotban a fej, a nyak kényszertartásban van, szülés során a szülõcsatornában kiegyenesedik és közben, az izomzat elszakadhat, bevérezhet.
• Óriásmagzat esetén téraránytalanság jön létre a magzat a szülõcsatorna között. Oxigénhiányos állapotban bevérezhet a fejbiccentõ izom (musculus sternocleidomastoideus) és vérömleny (haematoma) jön létre.
A haematoma kötõszövetesen átalakul, zsugorítva, megrövidítve a fejbiccentõ izomrostokat. A megrövidült izom elfordítja a fejet, létrejön a ferdenyak. Késõbb a vérömleny részben felszívódik, részben kötõszövetesen átalakul úgy, hogy az izomrostok zsugorodnak, rövidebbek lesznek

A klinikai tünetek 1-2 hetes korban már észrevehetõk.

A fej az egyik oldali fejbiccentõ izom zsugorodása miatt a kóros oldal felé hajlik. Az arc a másik oldalra tér ki, rendszerint nem szimmetrikus, továbbá kissé lapos lesz és rövidebb.
A fejbiccentõ izmon a vérömlenynek megfelelõen megjelenik egy borsónyi/babnyi akut szakban tapintásra fájdalmas duzzanat, a csecsemõ ilyenkor élesen felsír. Felsír akkor is a csecsemõ, ha a fejet megpróbáljuk helyrehozni, mert a sérült, zsugorodott izom megfeszülése fájdalmat okoz.
Megállapítható az is, hogy a két tapadási pont közül (claviculáris, vagy a sternalis markolati: manubrium sterni) melyik feszül meg jobban. Nagyon ritkán észlelhetõ a fejbiccentõ izom mindkét oldali megrövidülése.
Ferdenyak esetén a babaúszás kiegészítõ terápiaként kiváló, de nem helyettesítheti a gyógytornát.

VÉGTAGHIÁNNYAL SZÜLETETT CSECSEMÕK:

A különbözõ végtaghiánnyal született csecsemõk mihamarabbi gyógytornája ajánlott a teljes mozgásfejlõdés kialakításában, melyben méltó helyet foglalhat a babaúszás, mert segít a helyes test sáma kialakításában.

TRAUMÁS SÉRÜLÉSEK:

Születés közben is kialakulhatnak traumás sérülések, melyek érinthetik az idegeket, izomzatot, izületet és csontokat.
Ezek eredményezhetnek izomszakadást, csonttörést, idegsérüléseket, melynek következtében a baba mozgásfejlõdése akadályozott.
A trauma ellátását követõen (gipszrögzítés, izomvarrat, idegvarrat) a rehabilitáció idõszakában kiemelkedõ szerepe van a vízi rehabilitációnak, így a sérülés mértékétõl függõen önálló és kiegészítõ terápiaként is alkalmazhatjuk a babaúszást.

NEUROLÓGIA

PLEXUS BRACHIALIS SÉRÜLÉS (karfonat szülési sérülése):

Plexus brachialisnak hívjuk a kar mozgásaiért felelõs idegek kötegét, mely a kulcscsont közelében helyezkedik el, és ennek sérülése következtében az ideg nyomás alá kerülhet, megsérülhet így mûködése zavart szenved.
Ha sérül az izmokat ellátó ideg, akkor az adott izom nem tud mûködni, így a mozgás kiesik.

Kialakulása:
- Perinatális sérülés (orvosi mûhiba).
- Normál fekvésû magzat spontán születésekor is kialakulhat a magzat vállkörfogata és az anyai medence harántátmérõje közötti téraránytalanság esetén.
- Gyakoribb a fogós szülésnél, amikor a fogó közvetlenül nyomhatja meg a plexust.
- Farfekvéses szülésnél a Veit-Smellie féle fogás alkalmazásakor az orvos ujjainak nyomása sértheti a karfonatot.
- Váll, illetve kar kifejtéskor vongálódhat a plexus, vérömleny keletkezhet és eltörhet a kulcscsont - nyomja a plexust -átmeneti funkciózavar jön létre ( 10% maradandó sérülés)
- zárt, általában egyoldali sérülés

Születéstõl kezdve folyik az információszállítás a központi idegrendszer felé a váll, a kar és a kéz mûködésétõl, így jön létre a váll, a kar és a kéz testsémája.
Ebbõl következik, hogy a karfonat, illetve az azt létrehozó ideggyökök sérülése nem csupán mozgásbeli korlátozottságot okoz, hanem következtében az ingerületek hiányában a felsõ végtag szerepe a testsémába korlátozódik.
Az idegsérülés létrejöhet az ideg folyamatosságának megszakadása nélkül (neuroapraxia). Ha a tengelyfonalak folytonossága megszakad (axonotmesis), viszont a burkoló elemek megmaradnak, igen kedvezõ a késõbbi regeneráció szempontjából.
Legsúlyosabb sérülés, ha mind a tengelyfonalak, mind a burkoló elemek folytonossága megszakad (neurotmesis).

Bármelyik idegsérülésrõl is van szó az orvosok és a gyógytornászok legfõbb feladata, hogy a lehetõ leghamarabb visszaállítsák az ideg ingerületének vezetését, ezzel az idegnek megfelelõ izmok mûködését is.

A babaúszás itt is kiegészítõ terápiaként szolgálhat párhuzamosan a gyógytornával! Ez a két terápia egymás hatásait felerõsítve hamarabbi regenerálódást eredményezhet, mely nagy mértékben függ az ideg sérülésének mértékétõl.

SZÜLETÉS UTÁNI AGYVÉRZÉS:

A szülés közbeni illetve utáni kialakuló agyvérzés, oxigén hiányos állapot eredményezheti a csecsemõ mozgásfejlõdésének elmaradását. Hogy melyik mozgások, készségek, képességek esnek ki azt az befolyásolja, hogy az agyvárzés az agy mely területét érintette.
Ezek a folyamatok nagytöbbségében teljesen tünetmentesen visszaállíthatóak ha a baba a legmegfelelõbb kezeléseket kapja meg.
Manapság számos módszer segíti a babák mihamarabbi felépülését és a teljesebb mozgásfejlõdését.

Ha a fejlõdõ idegrendszert valamilyen károsodás éri, akkor a fejlõdés nem áll meg , hanem kóros irányt vesz.
- A központi idegrendszer sérüléseinek látványos tünete akkor manifesztálódik, amikor a humán specifikus funkcióknak ki kell bomlani.
- Célunk: a kóros fejlõdéi irány megtörése, éphez való közelítés, minél precízebb, korai diagnosztikával, mivel a korai idõszakban felállított diagnózis, megakadályozni a kóros irányú fejlõdés elindulását.

Kezelési lehetõségek:
- Bobath módszer: neurofiziológiai alapra épülõ komplex pszichomotoros fejlesztés, vizuális, akusztikus, taktilis és proprioceptiv ingerekkel igyekszik a legnagyobb függetlenség elérésére.
- Vojta – módszer: a mozgásokhoz szükséges testtartás stabilizálása, mert minden mozgás alapja egy stabil helyzet , pl.:támaszkodás -> törzs egyik oldalának lefogásával, biztosítja a stabilitást így az ellenoldalon mozgások keletkeznek.
- Pethõ – módszer: szem elött tartotta azon defektusokat is melyet mozgáskorlátozottságot okozhatnak ?pl.: környezettel való kapcsolat hiánya -> fejleszteni kell a gyermek mozgásra irányuló szándékát, akaratát. A funkció számít nem a minõség -> verbális és vizuális megerõsítés.
- Dévény – módszer: speciális gimnasztika és manuális terápia

Nem lehet azt kijelenteni, hogy ami az egyik babának bevált, az a másik babának is biztosan eredményt hoz.
Az az igazán jó szakember, legyen az orvos vagy gyógytornász aki felismeri hogy a babát a neki megfelelõ módszerrel kezelik-e vagy sem, és csak azért nem tart ki egy módszer mellett, mert csak azt ismeri!

A babaúszás központi idegrendszeri sérüléseknél szintén kiegészítõ terápiaként alkalmazható.

HIPOTÓNIA:

A csecsemõ izmainak nem megfeleló tónusát jelenti, melynek következtében bizonyos mozgásokat nem végez a baba, vagy a végtagjai kóros helyzetben állnak. Leggyakorabban azt láthatjuk, hogy a baba mindkét karját hátrafeszítve tartja, nem nyúl spontán a játékokért.
Ilyenkor a csecsemõ izomzata nem a megfelelõ módon fejlõdik, erõsödik, ezért legfontosabb feladat az izomerõsítés, tónusfokozás.

Általában 2 módszerrel kezelik a gyógytornászok a csecsemõket:
- Dévény – módszer: speciális gimnasztika és manuális terápia
- Katona - módszer: a szülõknek gyosran elsajátítható mozgásterápia

A babaúszás enyhébb esetbe önálló terápiaként is szolgálhat illetve akiknek heti 2 gyógytorna javallott, álatlában az egyik kiváltható babaúszással.

DMP (distrophia musculorum progressiva):

Örökletes izombetegség,általában csecsemõkorban kezdõdik, izomsorvadással jár. A hiba az izomsejtek felépítésében, anyagcseréjében van -> izomsejt átépül.
Az izomtömeg csökken, sorvadnak az érintett izmok, az elpusztult izomrostok helyét zsírszövet tölti ki.

A babaúszás csak kiegészítõ terápiaként szolgálhat.

LITTLE-KÓR (infantilis cerebralis paraesis):

Gyûjtõfogalom, pszicho-sensoros betegségek, melyek mehen belüli, születési vagy csecsemõkori agykárosodás következtében alakulnak ki.
A szülések 3 %-nál valamilyen szövõdmény lép fel, 1 %-ban központi idegrendszeri károsodás jön létre.
Jellemzõ tünetek:
- spasztikus(feszes, merev) izomzat, bizonyos esetekben különbözõ mértékû bénulás
- csecsemõ a fejlõdésben visszamarad. nem fordul, nem ül és nem áll fel idõben
- járó gyermeknél a lábak keresztezõdése, hajlított térddel lábujjhegyen járás a jellemzõ
- sajátságos sírásuk van
- nyelési és szopási nehézség
- kezek állandó ökölbe szorítása
- reflexek hiánya, majd kóros reflexek kialakulása.
- kóros fejtatartás
- pislogás elmarad

Kezelés: A betegség korai felismerése nagyon fontos! A megfelelõ gyakorlatokkal megelõzhetõ vagy csökkenthetõ a deformitások kialakulása.
- Katona - módszer
- Vojta – módszer
- Pethõ – módszer
- Dévény – módszer

A babaúszás kiváló kiegészítõ terápia a meglévõ izomzat fenntartásában és a deformitások kialakulásának megelõzésében.

PULMONOLÓGIA

ASTHMA BRONCHIALE:

Az asthma bronchiale rohamokban jelentkezõ, spontán vagy gyógyszerre reverzibilis diffúz hörgõobstrukció által kiváltott nehézlégzés.
Jellemzõ tünetei a nehézlégzés, köhögés, a változó mennyiségû és milyenségû köpet ürítése, hallgatózással a tüdõk felett sípolás, búgás.
Az obstruktív ventilációs zavar hátterében az un. hörgi triász áll; a hörgõk simaizomzatának spazmusa, nyálkahártya duzzanat, fokozott váladék- szekréció.

Az asthmás babáknál az úszás önálló terápiaként szolgál, mivel a légzõizmok erõsítése ezen mozgásformában a leghatásosabb.

GENETIKAI RENDELLENESSÉGEK

DOWN - KÓR:

A Down-szindróma (vagy Down-kór) egy veleszületett kromoszóma-rendellenesség, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre.
Középsúlyos értelmi fogyatékossággal és testi rendelenességekkel társul. A babák teljesebb mozgásfejlõdése érdekében a gyógytorna mellett a vízben való játékos mozgás hozzájárul a babák boldog mozgásfejlõdéséhez.
Down-szindrómás babáknál nagyon fontos tényezõ a babaúszás játékos hatása, mely lelki megerõsítést és szellemi fejlõdést is eredményez.

ANGELMAN - SZINDRÓMA:

Az Angelman-szindróma néhány gén deléciót követõ abnormális kifejezõdése miatt alakul ki, melyek a 15-ös kromoszómán találhatók.

Tünetei:
- Etetési problémák (75%) (csecsemõ nem vesz fel táplálékot, súlya nehezen gyarapszik)
- Üléskor és sétánál jelentkezõ nehézségek
- Hiányos beszéd
- Alacsony figyelemkészség és hiperaktivitás
- Súlyos tanulási nehézségek
- Epilepszia (80%) és abnormális EEG
- Szokatlan mozdulatok (remegés, kézlendítések)
- Gyengéd természet és gyakori nevetés
- Merev testtartás
- Átlagon aluli fejméret, gyakran hátul lapított koponyaalak
- Enyhe, de karakterisztikus arcvonások (széles, mosolygó száj; elõreugró áll; vékony felsõ ajak; mélyen ülõ szemek; gyakran tartja a nyelvét az ajkai között)
- világos haj, kék szemek (60%)
- Alvási zavarok
- Bandzsítás (40%)
- Scoliosis (gerincferdülés) (10%)

Nincs kezelés az AS-re, de a tünetek enyhíthetõk. Az epilepszia antikonvulzív terápiával kezelendõ, míg a fizikoterápia az ízületek megfelelõ fejlõdését teszi lehetõvé.
Foglalkoztatási, beszéd-, zene- és hidroterápiák pedig további tünetenyhítõ hatással rendelkezhetnek.
A megfelelõ gyógytorna mellett kiegészítõ terápiaként szolgál a babaúszás.

JOUBERT SZINDRÓMA

A Joubert szindróma egy ritka genetikai rendellenesség, amely az agy egyensúlyt és koordinációt szabályozó központjait érinti.
A kórképet a kisagy vermis nevû képletének hiánya, vagy alulfejlettsége; illetve az agytörzs malformitása okozza.

Jellemzõi:
* az ataxia (izomszabályozás hiánya)
* abnormális légzési mintázat (hypernea)
* alvási légzéskiesés
* hibás szem- és nyelvmozgások
* alacsony vérnyomás
* a retardáció a mérsékelttõl a súlyosig terjedhet
Már csecsemõkorban el kell kezdeni a mozgásterápiát, de késõbb ezt bõvíteni kell beszédterápiával.
A légzési gondokkal küszködõ csecsemõk pedig folyamatos monitorozásra szorulnak, ezért csak mérsékelt állapotú baba vehet részt vízi terápiában.